Kerttervezés

A kert megtervezése:

 A tervezésről általánosságban:

 

A legfontosabb és egyben a legnehezebb része a kertünk építésének.Hiszen látnunk kell a tervezés folyamán milyen lesz a kertünk pl.10 év múlva, hol lesz árnyék hol lesz nap milyen funkcióknak kell megfelelni most és pár év múlva a kert egyes részleteinek,ide hinta, oda kertisütő,homokozó,kiülő,pad,kertitó stb.

Szomorú egy kész kertet vagy csak részletét feltúrni, fákat kivágni egy új ötlet miatt.

A kert adottságai:(az egész kert, vagy egyes kertrészletek)

 -Fekvése, kitettsége:É-i,K-i,Ny-i,D-i, Védett,árnyékolt  épülettől, fáktól. Napos száraz. 

 -Talajviszonyai: homokos, kötött. Meszes savanyú.stb.

 A kertben meglévő és maradó növényzet.Mit távolítsunk el, mi maradjon.Többször jobb gondolatnak találtam a "tiszta lappal indulást" ami néha fájó is.

 Vegyük figyelembe a szomszédos kertek növényzetét. Mely fajok érzik jól magukat, hogy árnyékolják be kertünket.

Vegyük figyelembe a táj növényzetét.

Szeretnénk-e öntözni?Víznyerési lehetőség(hálózat,ásott kút,fúrt kút, felszíni vízek stb.)Van -e akkora vízkapacitásunk ami szükséges.Ha kútat furatunk akkor a kert építése előtt végeztessük el.Tapasztalatom szerint nem lehet fenntartani öntözőrendszer nélkül egy kertet sem.

 

Tervezés, kivitelezés, fenntartás.

 

Közterület-fenntartási tapasztalatom, hogy egy-egy hirtelen ötlettől vezérelve (igazgató) a kivitelezés után elfelejtődik a fenntartás.Tehát tudnom kell, hogy ha letrehozok egy szép kertrészletet, annak a fenntartási munkái is megnövekednek!!

Ahol eddíg füvet nyíram egy emberrel ott pl. virágágy esetében több emberrel tartom fenn megfelelő minőségben.

Csak annyit tervezzünk amennyit meg tudunk valósítani(a kivitelezésre van elég fedezet)valamint a megnövekedett fenntartásra is futja időben, emberben, pénzben.Sok szomorú példát láttam ahol a fentartás elmaradt.Kiszáradt fasorok,gazos ágyások.

                        

                              öntözőrendszer szórófejkiosztás

 A tervek:

 

Milyen terveket készíttessek.Milyen tervekre lesz szükségem a kertépítés során.

Azokat a tervtípusokat említeném, amire egy családiház kertépítésénél szükség lehet.

 Alapvetően a kertterv két típusával találkozhat egy kert- és leendő háztulajdonos. Az egyik az engedélyezési terv, a másik a kiviteli terv. Míg az engedélyezési terv a hivatalos eljárás része, addig a kiviteli terv a megvalósulást mindenben segítő, pontos méretekkel, részletekig kidolgozott tartalommal bíró tervegyüttes.

Az újabb rendelkezések szerint az építési engedélyezési tervdokumentáció része a kertépítészeti terv is. Ez az önkormányzatok egy részénél ma már az engedély megadásának feltétele. A kertépítészeti terv készítésére az Építész Kamara által tervezői névjegyzékbe bejegyzett okleveles táj- és kertépítész mérnökök, illetve a korábban végzett táj- és kertépítész szakos okleveles kertészmérnökök jogosultak.

 - Ha már meglévő épülethez szeretnénk kertet terveztetni, akkor kissé több előkészítésre van szükség a tervezés megkezdése előtt, hiszen ekkor kell sort keríteni a terület felmérésére. A tervezési terület geodéziai felmérésére lehet szükség, ha a terep lejtése, tagoltsága, a telek mérete ezt indokolja. 

 A geodéziai felmérés birtokában a tervező bejelöli a telken lévő növényzetet, a kertben található berendezéseket, megítéli mindezek állapotát, és a kerttulajdonos elképzeléseit figyelembe véve javaslatot tesz a kialakításra, változtatásokra. 

 - Az építési telken lévő zöldfelület felmérése, amelyen szerepel a területen lévő növényállomány, jellege és állapota megjelölésével, valamint a telekkel határos közterületen lévő növényzet. Érdemes a földhivataltól beszerezni kész helyszínrajzokat, illetve a közművek üzemeltetőitől a közműtérképeket – ez nagyban megkönnyítheti később a tervező munkáját. 

 A területen a tervek szerint kivágásra kerülő fákról külön Fakivágási jegyzék készül, a fafaj és méret megjelölésével. A gyümölcsfák és a 8 cm törzsátmérő alatti fák esetében pótlási kötelezettség nincs, minden egyéb esetben azonban az önkormányzat által meghatározott módon, méretben és számban kell pótolni a kivágásra kerülő fákat. 

A tervezett, előírásoknak megfelelő növényzetről és a kiszámítás módjáról Pótlási jegyzéket mellékelhetünk a tervhez. 

 - A kertépítészeti munkarész másik fő része a Kertépítészeti terv. Ennek léptéke M=1:100 vagy 1:250. Meg kell jegyezni, hogy bár ez a lépték a részletek bemutatását is lehetővé teszi, ennek a tervnek nem ez a célja. 

Sokkal inkább a kertépítészeti koncepció, a növénytelepítési jellegzetességek, a fák, cserjék, és a gyep arányának, elhelyezkedésének és a terep kialakításának, magassági értékeinek meghatározása. Jól látható módon kell elkülöníteni a kert különböző felületeit: mi burkolat, mi zöldfelület, jelölni a gépkocsi és gyalogutak helyét, burkolatuk jellegét, a térszint alatti építmények, garázsok, a pihenők, burkolt teraszok méreteit, kijelölni a kert funkcionális egységeit. 

Ehhez a tervhez mellékletként tartozik egy Növénytelepítési koncepció, mely egy ajánlott növénylistát foglal magában, amelyben megadjuk a telepítésre javasolt fák és cserjék faját és számát. .

A kerttervezés másik fő típusa a kiviteli terv készítése. Ez sok esetben az engedélyezési terv készítését követi, de ettől függetlenül is készülhet, egy már meglévő, régebbi épülethez is kapcsolódhat. Amennyiben az engedélyezési tervet követően kerül sor a kiviteli terv készítésére, egyszerűbb a helyzet, hiszen ilyenkor a tervezés több fázisát már átgondolták, az elképzeléseket összehangolták. Az esetleges módosítások, újabb ötletek és az építkezés során felmerülő változások, valamint a részletek gazdagabb, pontosabb kidolgozása jellemzi ezt a tervtípust.

 Az előzetes megbeszélés alapján a tervező vázlattervet készít, ezt egyezteti az építtetővel. Szerencsés, ha néhány – a terv ötleteit bemutató – rajzzal segíti a terv jobb érthetőségét, hiszen nem mindenki tud műszaki tervet “olvasni”. Ilyenkor még mindig fény derülhet az eredeti elképzelések félreértésére vagy hibáira,módosíthatóak az elgondolások, a rajzok alapján újabb ötletek merülhetnek fel. Ekkor a tervezővel egyeztetve kialakíthatjuk végleges igényeinket, amelyek alapján elkészülhet a Kertépítészeti kiviteli terv. A terv tartalmazza a kert funkcionális egységeit, a kiültetendő és a megtartott eredeti növényállományt, a kerti berendezések helyét, méreteit, a tervezett és meglévő burkolatokat. A terv megértését jelmagyarázat segíti. 

Szerepel a terven az északi irány jelölése és a terv léptéke is, amely általában M=1:100, de lehet ettől eltérő is, attól függően, hogy tagoltabb, részletgazdagabb, vagy egységesebb kertről van szó. (Megoldható a részletek jobb bemutatása úgy is, hogy egyes területrészekről, például egy sziklakertről külön, M=1:50 -es terv készül.)

A kerttervhez mellékelhet a tervező külön Növénykiültetési tervet, Tereprendezési tervet és Kitűzési tervet is.

A Növénykiültetési tervben a tervezett növényzet faja, fajtája, száma és kiültetésre javasolt mérete, esetleg telepítési távolsága szerepel.

 Tereprendezési terven a terület magassági tereppontjainak tervezett értékét adják meg, a tervezett terep ábrázolását általában szint- vagy rétegvonalas rajz teszi szemléletessé. Metszetek készítése is segítség lehet. A Kitűzési terven azok a segédvonalak és jellemző pontok szerepelnek méterben megadott méreteikkel, amelyek segítségével a tervet a kivitelezéskor a helyszínen át tudjuk ültetni a valós terepre. Általában meglévő kerítésvonal, épületfal vagy egyéb meglévő, jellegzetes elem lehet a kitűzés alapvonala. A megrendelő igénye szerint készülhetnek részlettervek egyedi kerti berendezésekről, burkolatokról, kertvilágításról, öntözőrendszerről is.

 A kiviteli terv egyik fontos része a Költségvetési terv, mely szöveges jellegű és tételesen tartalmazza a kert kivitelezésével kapcsolatos összes munkarész révén felmerülő költségeket. A kiviteli terv esetében is szükséges Műszaki leírás, mely szöveges útmutatást nyújt a terv pontos megvalósításához. Emellett még kezelési, fenntartási utasítások is készíthetőek kívánt esetben.